A1 - Villanyszerelés, villámvédelem, érintésvédelem |
Ennél van jobb megoldás... |
És talán ennél is... |
Tel: 06305135630 |
E-mail: info@a1villanyszerles.hu |
Levesszük válláról a terhet! |
PARTNEREINK a1biztonságtechnika - a vezeték nélküli lakásriasztók szakértője a1lakásfelujítás - ahol Ön hátradőlhet, mert a lakását A-tól Z-ig kezelésbe veszik a1elektromos tervezés - ha a villanyszereléshez elektromos tervre lenne szüksége a1buszbérlés - ha személy vagy áruszállításra kerül a sor, kisbuszt, fugont, kisteherautót bérelhet a1weboldalkeszites - ahol ez az oldal is készült a1szennyvíztisztító - a környezettudtos gondolkodás egyik mérföldköve ha építkezésre kerül a sor sittes.hu - amennyiben konténerre, sittszállításra, hulldék vagy törmelék elszállításáról van szó lakóparkok dunaharasztiban - Budapest peremvidékeinek kiemelt lakóövezete fullparkett.hu - a parkettázás szekértője, legyen az egyszerű lakkozás, vagy teljes felújítás Ati Masszázsa - amenniyben fáradtan egy frissítő testmasszázst szeretne PIXELFIX.NET - E38 / E39 / X5-ös BMW modellek pixelhibájának javítása F1 Fuvar - teherfuvarozás, hosszúanyag szállítás top-modell -te is lehetsz topmodell! f1kontener - konténeres sittszállítás www.pixelfix.net - BMW PIXELHIBA JAVÍTÁS E38 E39X3 X5 BMW INSTRUMENT CLUSTER PIXEL FAILURE /FEHLER REPAIR / FIX |
Linktár Network |
Magyar |
Linkgy?jtemény |
Az érintésvédelemről bővebben
Sok ezekhez hasonló kérdést feltehetünk magunknak, és a válasz mindegyikre igen lesz ha cégünknél, telephelyünkön, lakásunkon elektromos berendezéseket használunk pl.(lámpatestek, dugaszolóaljzat, számítógép, mosógép, mikrohullámsütő, minden elektromos ipari gép szerszám stb.). Minden villamos szerkezetet (minden erősáramú gyártmányt, terméket, szerelési egységet) el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel (érintésvédelem), ha a táplálást más villamos szerkezetről kapja. Ezt szabványok, jogszabályok írják elő, mint ahogy az érintésvédelmi felülvizsgálatok gyakoriságát is. Persze mindig vannak kivételek. Laikus szemmel nézve nem tudhatjuk mikor mi a helyes, ezért bízzuk inkább szakemberre ennek megítélését. Egy érintésvédelem nélkül üzemelő villamos berendezés meghibásodása esetén, nemcsak saját, hanem kollégáink, alkalmazottaink, családtagjaink testi épségét is veszélyeztetheti, nem beszélve az anyagi kárról amit az érintésvédelem hiánya okozhat. Számítógép rendszereket tehet tönkre, üzemek eshetnek ki a termelésből. Amennyiben nincs tisztába elektromos hálózatának állapotával érdemes felülvizsgáltatni, és ezzel megelőzni a bajt. Az érintésvédelem (közvetett érintés elleni védelem) azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes (tehát szabályosan megfogható, megérinthető részek), de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő részek érintésekor bekövetkező áramütést akadályozza meg. Tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelemre szolgál, ahol a veszélyt az elektromos áram, illetve az elektromos áramnak az élő emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti . A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy az alkalmazott érintésvédelem megfelel-e az előírásnak, melyek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása. Tehát ha egy berendezés meghibásodna, egyszeres hiba (pl. testzárlat) esetén az adott helyen veszélyes nagyságú érintési feszültség léphetne fel, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott idő alatt ki kell kapcsolni az erre a célra beépített védelmi berendezésnek. Az érintésvédelmi felülvizsgálatok alkalmával nem csak az kerül megállapításra hogy a berendezés létesítésekor megfelelt e az oda vonatkozó szabványoknak, a változásokkal továbbra is megfelel e az éppen hatályba lévő érintésvédelmi szabványoknak, jogszabályoknak, hanem a villamos berendezés állapota, kikapcsoló szerkezetek működőképessége megfelelő e. Az érintésvédelem Felülvizsgálata alkalmával olyan hibákra derülhet fény amit az elektromos berendezés mindennapi használata alkalmával nem veszünk észre, mivel a berendezés működik, de műszeres vizsgálat feltárhat olyan rejtett hibákat (pl. szigetelési problémák, hibás kötések stb.) amelyek javításával megelőzhető a gépek berendezések meghibásodása, így nagyobb költségektől kímélhetjük meg pénztárcánkat. A villámvédelemről bővebben
tűzvédelemnek és a vagyonvédelemnek a problémáit, de utóbbi esetében ez gazdasági kérdés is. Emiatt a villámvédelemre vonatkozóan az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani. A villámcsapás, mint jelenség teljesen ismert mindenki számára, de mint fizikai jelenség a tudomány számára még sok sötét foltot tartalmaz. Ellenben a villámcsapás elleni védekezéssel. Mai korszerű villámvédelmi eszközöknek köszönhetően a védelem tervezhető és méretezhető. A villámcsapás elleni védekezés alapja, hogy létesíteni kell egy olyan villámvédelmi rendszert, ami villámcsapás esetén a villámot felfogja, anyaga ezt a villámcsapást elviseli és biztonsággal le is, vezeti. Ezt kizárólag megfelelő műszaki állapotú villámhárítóval lehet biztosítani. Ez a megfelelő műszaki állapoton túl azt is jelenti, hogy a környezetben a villámvédelem létesítése óta nem történt olyan változás, - másik épület felépítése, fa kivágása, ültetése, stb - ami a védelem eredeti hatékonyságát megváltoztatja. Az időszakos villámvédelmi felülvizsgálatoknak a feladata az, hogy a kiépített villámhárító rendszer: Kellő védelmet nyújt-e az esetleges villámcsapás ellen? Az időszakos villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat során ezek minősítésén túl ellenőrizni kell a villámcsapás másodlagos hatásai elleni védekezés megfelelőségét is. Az építmény közvetlen környezetében becsapó villám az épület vezetékrendszerében túlfeszültséget indukál ami eljut a villamos berendezésekbe is. Ez a túlfeszültség tönkre teheti villamos berendezéseinket (számítógép, tv, de az ipari berendezéseket is). Így a káros hatások elleni védelem is kötelező (2002-től). A szabványnak mindenben megfelelően megépített villámvédelem sem nyújt 100% biztonságot mindenféle sérülés vagy kár ellen, hanem egy gazdasági és társadalmi mértékű kockázat fenn marad, de ezt a kockázatot a jól megtervezett villámvédelmi rendszerrel minimális szintre lehet csökkenteni. Az erősáramú berendezések tűzvédelméről
építették-e ki a villamos berendezést? A második, hogy nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné? Végül, hogy nem romlott-e le a villamos berendezés állaga (állapota) olyan mértékben, amely már veszélyt jelent? Ezt a felülvizsgálatot tulajdonképpen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rendeli el, ezért alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, ill. robbanásveszély kiküszöbölése. Ellenőrizni kell azt is, hogy a berendezésnek nincs-e egyrészt olyan hibája, amely tűzveszélyt ugyan nem okoz, de balesetveszélyt igen, másrészt olyan hibája amely nem veszélyes, csak felesleges energiaveszteséget okoz. Az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálatának feladata a megvalósult villamos rendszer teherbíró képességének, a villamos biztonsági elemek védelmi értékeinek és egységes rendszerben elfoglalt helyének ellenőrzése, a kialakított tartó és védőelemek megfelelőségének elbírálása, valamint a megvalósított hálózat, és alkotóelemei elfogadott jelölési rendszere meglétének ellenőrzése. A felülvizsgálatnak lényegében azt kell megállapítani, hogy a villamos berendezés megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak, nem okoz-e tűz- vagy baleseti veszélyt, melyek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. Érintésvédelmi szbályok - szabványok MSZ 172 Érintésvédelmi szabályzat. -1:1986 és -1/1M:(1989) Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések -2:19941000 V-nál nagyobb feszültségű nem közvetlenül földelt berendezések -3:1973 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések -4:19781000 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú berendezések MSZ 2364 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. MSZ 2040:1995 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése. MSZ 4851 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. -1:1988 Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata -2:1990 A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése -3:1989 Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei -4:1989 Feszültség-védőkapcsolás ellenőrzése -5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei MSZ 1585:2002 Erősáramú üzemi szabályzat. MSZ 4852:1977 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése. MSZ EN 60974 Ívhegesztő berendezések biztonsági követelményei. MSZ EN 60974-1:1998 Hegesztő áramforrások MSZ EN 60974-11:1998 Elektróda fogók MSZ EN 60974-12:1998 Hegesztő kábel csatlakozók Miniszteri rendeletek: 8/1981. (XII.27.) IpM rendelet a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ) |